18. Fejezet: Mi van vele?

Sziasztok! Bocsi, hogy kényszerpihenőre mentem, de ez idő alatt meg jött az ihlet!(juhú) Köszönöm, hogy páran írtátok, hogy maradtok, nagyon örültem neki. Remélem azért nem csappant drasztikusan az olvasóim száma.
Karácsony közeledtével megajándékozhatnátok komival. ;) (én meg megpróbállak titeket résszel ;) )
Remélem tetszeni fog és megérte rá várni.
plusz infók: Lesz egy új szereplő és kitettem egy szereplők című oldalt, ott egy kis jellemzés szerűséget találtok vagy mit és képeket.

Jó olvasást!

Komizzatok!

Puszi:

~1DodoPayne

Zaynt berángatom a házban reggelizni, mert a többiek még alszanak, Remélem Liam hazatalált az este folyamán. Aggódom érte, hiszen még mindig szeretem annak ellenére amiket mondott nekem, rám. Gondolkodtam azon amit Louis mondott, de dönteni nem tudtam, tudok. Most csak az számít, hogy meglegyen Liam.

- … Hahó! Itt vagy?- lengeti meg előttem a kezét Zayn.

- Öhh... Bocsi, most már igen.

Csinálok reggelit mindenkinek, majd felkeltjük a lustábbakat. Szomorúan tapasztalom, hogy Liam nincs közöttük.

Egy átlagos nap van. Irodámban ülök, a vodkámmal és nézelődőm minden felé. Mára elvileg semmi dolgom nincs. Jól jön egy kis pihenés! A fürkészés közben szemem megakad egy régebbi képen. Elgondolkodom! Vajon mi lehet velük? Régen láttam már őket. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem hiányoznak, mert nagyon is. Emlékszem még rá, hogy kiskoromban mennyit lógtunk együtt. Minden hülyeségbe együtt voltunk benne. Talán én egy kicsit tovább mentem ilyen téren mint ők, bár ebben nem vagyok biztos. Mikor 17 lettem elköltöztünk így sajnos a kapcsolatom megszakadt velük. Most 23 éves vagyok, szóval már 6 éve nem láttam drága barátaimat. Én voltam a rangidős, a többiek 2-3 évvel fiatalabbak nálam. A társaságom jelenleg pár nagydarab ember és az ital.

Negyed óra alatt oda érek. Ne kérdezzétek honnan tudok ilyeneket, lényeg hogy tudok. Bemegyek, köszönök. Megpróbálom megkeresni a megfelelő embert, de a látási viszonyok nem igazán jók. Hogy tud ilyen helyen lenni? Hogy süllyed ilyen helyre? Dohos, cigi szag terjeng a levegőben. Félhomály, omladozó falak és széthagyott üvegek jellemzik a helyiséget. Bekopogok egy ajtón amin a „boss” felírat van. Kinyílik és egy biztonsági őr féle jön ki.

- Hello, Chris-t keresem!

Nem válaszolt csak be enged. Egy fekete székben ül. Megörül nekem és én is neki, hisz régen találkoztunk már. Igen, jóban vagyok vele. Egyik legjobb haverom.

- Hello, Chris! De régen láttalak! Mi újság van veled?

- Hello, Liam! Igen, eléggé. Semmi érdekes, elvagyok! Andyvel mi van?

- Ohh meg van. Jelenleg modell. Lenne egy kérésem.- jellegzetesen nézek rá.

Egyből érti kérésem és furcsán néz rám. Azért, mert mindig is én voltam a „jó kisfiú”.

- Majd elmondom!

Bólint és elkísér fel az emeletre. Kapok egy kulcsot és „ajándékot”. Hálásan nézek rá és megköszönöm segítségét. Kérésemre egyedül hagy, de nem teljesen, majd időként feljön ellenőrizni és beszélgetni, mert érdekli ez az egész ügy, meg hát 6 év az még is csak 6 év, van mit mesélnünk egymásnak. Az ajándék kibontása előtt iszok egy keveset. Gondolkodni kezdek. Nem maradhatok itt sokáig! Mai napot itt töltöm aztán megyek valamerre...

…

-Kop-kop Liam!- jön be Chris.
-Na hello!- válaszolom kissé zavarodott állapotban.
-Mesélj csak, mi ez az egész!
-Öhh... hát izé... az van, hogy elbasztam! Nagyon el! Van még ilyen cuccod?- bököm meg a cigimet amiben nem tiszta nikotin van és a piámat.
-Van, de többet nem adok! Ezt is csak azért kaptad, mert nem hittem hogy ilyen hülye leszel és elszívód! Na és mit?
-Baszd meg adj!- pattanok fel ülőhelyzetemből és a falnak szorítom, izmaim megvannak feszülve.
-Liam nyugi! Hozok, csak engedj el! Miközben szépen elszívod elmesélsz mindent!- elengedem és hogy szavát betartsa kinyitom az ajtót, hogy távozni tudjon.

Liam viselkedése megijeszt, ezért teszem azt amit mond. Lemegyek a raktárba ahol a dolgok vannak felkapok egy ugyan olyan csomagolású cigit, csak annyi a különbség, hogy ez normál cigi szóval semmi más anyag nincs benne. Ahogy a reakcióból ítélek ez az első alkalom, hogy ilyen dologhoz nyúl, s cigizni sem cigizik, mert amikor ide jött egyáltalán nem volt érezhető rajta, pedig én aztán kiszagolom. Szóval simán ki tudom játszani. Nem szeretném, ha kárt tenne magában. Vissza megyek hozzá. Átadom és valóban nem veszi észre az eltérést.
- Na most, hogy meg van amit kértél meséld el mit csesztél el! Minden hiba, vagyis a legtöbb helyrehozható! Szóval hallgatlak.
- Arról tudsz, hogy van egy One Direction nevű banda nem?- nemlegesen megingatom fejem- Na akkor mindegy, szóval abban vagyok az egyik énekes, rajtam kívül még 4 dalos madár van benne. Az egyik társamnak van egy húga, aki gyönyörű és hasonló jelzők. Múlt éjjel eléggé bebasztak én józan maradtam. Nem tudtam ellen állni a csábításának így le is feküdtünk. Reggel meg a srácoknak valamiért azt mondtam, hogy kurva, de magam sem értem, tudom, hogy miért. Talán féltékenységemből, mivel a másik haveromnak is bejön és vele jobban el van. Na nem lényeg. Ezt meghallotta felrohant aztán egyszer vissza tért. Hozzám vágott jó sok tányért és üvöltözött is. Amint kiderült ő azóta szerelmes volt belém mióta először találkoztunk, ami nem most volt. Szóval ennyit, ezt nem tudom rendbe hozni! Amúgy remélem tudod, hogy amit most szívok az normál cigi?!- Liam.