21. fejezet: Bemutatkozás

Sziasztok drágáim! Nem kaptam vissza jelzést egy szált sem, nem mondom eléggé szarul esett/ esik! De mindenesetre köszönöm a támogatásokat!- remélem azért érződik benne az irónia, szarkazmus.
Hétfőn lesz a blog egy éves(!!!), ezért arra gondoltam, hogy két résszel megpróbálok nektek kedveskedni! Ha ez össze jön a két rész között feltevési különbség lesz!(1-2 óra) Erre azért lesz szükség, mert szeretnélek titeket megkérni, hogy ezen a napon tartsatok velem és a kettő fejezet közül az elsőként feltetthez MINDENKI KOMIZZON aki olvas. Ez egyfajta szülinapi ajándék lenne a blognak, és ebből tudnám, hogy egy év után még mindig megéri-e folytatni! Szóval kérlek tegyétek meg ezt nekem! Nagyon örülnék neki :)
Itt is van a rész, ami lehet furi lesz! Liam szemszögéből olvashatjátok az egészet!

Remélem tetszik!

Jó olvasást!

Komizzatok!

Puszi:

~1DodoPayne

- Liam elmentem! Majd jövök!- köszön fel Chris, olyan hét felé.
- Oké! Netalántán csaj van a dologba?
- De még milyen! Szóval ezért is rohanok! Ne csinálj hülyeséget! Hello!
Haha... ha tudná mennyit javultam ebben az elmúlt egy napban. Nem napi egy doboz drogot alkalmazok... az az idő elmúlt, napi kettő- háromnál tartok. Ne mondjátok, hogy nem fejlődés! Gondolom páran meg vagytok döbbenve, de nem kell! Tudjátok fiatal vagyok, kipróbálok ezt-azt... Na meg nagyon a padlón vagyok! Csalódtam SAJÁT MAGAMBAMBAN, tudjátok milyen szar érzés? A saját felfogásom alapján a legfontosabbat basztam el, azt az egy szempontot ami számomra a legtöbb értékkel bír, s ráadásul milyen áron? Olyan embert bántottam meg akit nem kellet volna, s teljesen alaptalanul. Lehetséges, ha ezt nem teszem már randiznánk is valahol. És miért is vág földhöz a dolog ennyire, mikor annyi lány van a világon és a legtöbbjüket megkaphatnám? Egyszerű, mert megbántottam és menthetetlenül belé szerettem! Nem érdekel más és nem is fog...
Félholtan születtem... túléltem.... bántottak az iskolában... túléltem... de ha nem békülök ki vele, s nem lesz az enyém, azt már nem fogom! Lehet, hogy a káros anyag játszik velem, de jelenpillanatban így érzek. Meggyújtok egy szál cigit, majd a füsttel játszom. El vagyok vele igazán!

… * 2 hónappal később * …

- Liam sajnálom, de el kell menned! A helyre bejelentés érkezett, annak ellenére, hogy már nem üzemelek itt, amint tudod! Na meg a barátnőm is kért, hogy legyek olyan jó és hagyjam ezt az ipart, mert nem szeretne börtönbe kerülni, bűntárs ként és azt se szeretné, hogy én börtönbe kerüljek! Viszont oda költözhetsz hozzám, ha nincs hová menned!

- Annak örülnék!- igen, tiszta vagyok...

De csak azért, mert reggel hat óra van és még nem tudtam elmenni az új kedves barátomhoz... Nate-hez. Mivel Chris abba hagyta az ipart, ezért máshoz kellet fordulnom. Eléggé necces a dolog, mivel még mindig a One direction tagja vagyok és azt is észreveszik, ha egy hajszálam kiesik. Szar ügy, de nagyon! Idegesítő! Innét józanul távozok, ha esetleg lencsevégre kapnának. 

- Előtte bemutatsz a híres barátnődnek? 

- Persze, amúgy is meséltem már neki rólad és szeretne megismerni. Amúgy a bandád nem keres, nem hiányzol a leltárból? 

- Na ez remek! Nem tudom, mióta itt vagyok ki van kapcsolva a telefonom, s eszem ágában sincs bekapcsolni! Jönnének a kérdések, hogy hol vagyok, mit csinálok, miért csinálom, mennyek ide mennyek oda! Ehhez nincs most kedvem, erőm!

- Még mindig az a lány?- kérdez rá óvatosan.

Hát igen, mostanság eléggé óvatosan kell velem bánni, mert bármelyik percben neki tudok ugrani az embernek. Bár most nem valószínű, mert tiszta vagyok. Tényleg már kezd is hiányozni... 

Gyalog megyünk közben pedig beszélgetünk. Egy idő után kezd ismerőssé válni a táj. Egy fehér ajtós háznál állunk meg. A felismerés villám ként csap belém... bassza meg! Ideges leszek és lábammal toporzékolok. Legszívesebb elszaladnék, de nem teszem mert fontos Chris számára, hogy be tudja nekem mutatni a barátnőjét. Meg aztán kitudja, lehet 2 hónap alatt elköltözött valami miatt. Adná az isten! Csenget és várjuk, hogy valaki ajtót nyisson! Rövid időn belül kattan a zár, és kinyilallik az ajtó.

- Hello...Liam?!- először fura fejet vág meglepődve, majd megölel.

- Hol a picsába voltál te idióta? Meg vagy húzatva baszd meg! Két hónapja azt se tudjuk élsz-e még vagy már hallott vagy! Hülye barom! Mi a szarért csináltad? Idióta! Halálra aggódtunk magunkat érted! Nem vagy normális komolyan mondom!....

- Jó-jó én is örülök neked Louis! Tudom, sajnálom, egyszer majd talán elmondom, most se maradásért jöttem!

- Ti ismeritek egymást?- kérdez rá Chris.

- Ne legyél már ekkora egy sötét haver, ő az egyik bandatársam, jó haverom.- forgatom meg szemeimet.

- És ti pontosan honnét is ismeritek egymást?- veszi át a kérdést Louis. 

Legalább ennek van értelme. 

- Nem mehetnénk be? És ott elmondom. 

- Oké. Srácok jött egy eltévedt bárányka! Tina itt a pasid!- üvölt a fiúknak, az utolsó mondatban némi haragot, nem tetszést vélek felfedezni. 

Bár ez lenne a fő problémám. Chris Tina pasija amit egyenlő, avval hogy én kibukjak. 

- Bocs egy percre ki kell mennem a kertbe.- reakciót nem várok csak megindulok.

Kint kicsit eltávolodok a háztól, a fekete bőrdzsekim belső zsebéből elő halászom a megfűszerezett cigimet- ami az utolsó darab- számba helyezem és meggyújtom. Körbe nézek és amint a füstöt számon keresztül távozásra kényszerítem eszembe jut mikor itt kint hülyültünk. Elmosolyodtam rajta. Az emlék képet átéltem újra csak most külső szemlélő képen... Jó az új cucc. Eddig nem tűnt fel, hogy ilyen hatása is van. Vállat vonok egy hülye fej kíséretében a csikket pedig elhelyezem, Zayn- gondolom az övé- csikktartójába. Veszek egy nagy levegőt és erőt magom. Vissza megyek a házba. 

- … Tina te már megint ittál? Állj már le! Nem lesz így jó! Alkoholista vagy, de ha nem is ha így folytatod az leszel! Ez is a te hibád Chris!- üvölt Niall.

- Ömmm... Hellosztok!- intek feléjük egyet, zavarodott tekintetemmel.

Döbbenten pislognak rám, mindenki meg dermedt. Chris látja rajtam. Ide jön hozzám.

- Liam normális vagy még mindig nem álltál le? Tisztán érzik rajtad, hogy drogoztál!- suttogja a szavakat a fülembe. 

- Baszod ne szólj már be!- lökök rajta egyet.- És ha nem? Nekem ez kell! Amúgy nem tűnt fel az egybeesés a barátnőd között és aközött akiről meséltem?!- még egyet lökök rajta.- Cseszd meg! Jó, nem rád kell haragudnom, bocs! Tényleg nem akartam, ne haragudj!- ölelem meg.

- Jó elhiszem. Nyugodj le! Sajnálom, nem tudtam!

- Öhhh...ez mi volt Liam? 

- Hát két hónap alatt történtek dolgok... az van, hogy cigizek. 

- Liam, te füves cigizel! 

- Hát és, közöd van hozzá Harry?- dühödök be...

----------Hétfőn lesz a blog egy éves(!!!), ezért arra gondoltam, hogy két résszel megpróbálok nektek kedveskedni! Ha ez össze jön a két rész között feltevési különbség lesz!(1-2 óra) Erre azért lesz szükség, mert szeretnélek titeket megkérni, hogy ezen a napon tartsatok velem és a kettő fejezet közül az elsőként feltetthez MINDENKI KOMIZZON aki olvas. Ez egyfajta szülinapi ajándék lenne a blognak, és ebből tudnám, hogy egy év után még mindig megéri-e folytatni! Szóval kérlek tegyétek meg ezt nekem! Nagyon örülnék neki :)