3. fejezet: Szőkékkel az élet

Sziasztok! 

    Nagyon köszönöm nektek, még nincs teljes 2 hete, hogy megnyitottam a blogot, de már 130 oldalmegjelenítésem volt, van 3 rendszeres olvasóm, kaptam 2 komit és látom, hogy páran használják a vélemény gombokat is.
    Részről: Egy picit rövidebb lett mint a többi és lehet nem sikeredett annyira jóra, de technikai problémáim voltak. (újra települt a gépem és ezt a részt már egyszer megírtam, csak elveszett ugye bár többi írásommal együtt)Remélem azért ez is elnyeri a tetszéseteket, nagyjából ugyan az van benne mint az eredetiben, emlékezetből próbáltam megírni, módosítások természetesen jócskán a történtek. 
    Ha lehetséges megint szeretnék kérni 2 komit. Rész nem tudom mikor lesz, de igyekszem majd nagyon.

Jó olvasást kókusz mókuskáim!

Imádlak, szeretlek benneteket!

Iratkozz fel!

Komizz!

Pipálj!

Puszi:

~1DodoPayne

Miután láttam a Brit awards-os fellépésüket mondtam a barátnőmnek, hogy pattanjon talicskára egy villával és kaparjon össze. :D /hát igen :D este volt már na :D /




Niall ront be vörösödő fejjel. ÉN gyorsan Zayn kezébe nyomom a kalapácsot, mielőtt betoppan a bátyám ide.
- Úgy még is mi a szart csináltok? Zayn! Nem lett volna egyszerűbb kihúzni? Miért verted szét? Szőke!
- Én mondtam neki!- szólal meg Liam és rám néz nem feltűnően.
- Egy, nem látod, hogy nem működött és kikapcsoltam? Kettő, nem nekem így eset jól! Három, csak. Te csak ne szőkézz le engem, nem vagyok az! Te vagy a teljesen festett szőke.
- Ohhh az lehet, de én okos vagyok és még jól is áll, nem úgy mint neked.- Zaynek az az édes pofikája elkezd pirosban pompázni.
- Öhhh... én ma elmegyek a göndörkével bulizni. És igen eltaláltátok nem jöhettek! - szólalok meg, mielőtt egymásnak ugranának.
- Jó, jó. Jó szórakozást hajnali három előtt ne lássalak meg.- mondja Niall miközben próbálja össze rakni a gépet, úgy látom szereti a kirakóst, méghozzá a sok darabosat.
- Ohhh, imádlak.- puszilom arcon.
Kimegyek rájuk csukom az ajtót és várom, hogy mikor esik le a bátyusomnak mibe is egyezett bele.
- Öööö...nem akarok beleszólni haver, de tudod te mibe egyeztél bele? Elengedted a húgodat bulizni H.A.R.R.Y.- vel.- betűzte Harry nevét Liam.
- Te egyáltalán tudod mibe egyeztél bele? Tudod mi történik ha valaki a göndörkével bulizik? Chhhhhh...és még én vagyok a szőke, te szőke!
- Igen tudom...hogy mi van?
- Te szőke gyerek! Ezt már nem csinálod vissza!- csapja tarkón Liam Niall-t aztán Zayn is.
Megállapításom: Liamnek jó a felfogó képessége, Zayn tudja, hogy mire akarok kimenni Harrynél, Niall...hát... ő Niall.
...
- Fürtimürti! Cicuska! Cila-cila-cila!- két kezet érzek a derekamon.
- Ohhh, talán engem keresel?- suttogja a fülembe Harry.
- Úristen! Ez most komoly? Ne má' , hogy te is ennyire szőke legyél. Úgy látom a szőkeség fertőző minden agyilag nem stabil embere. Én a szomszéd macskát kerestem. Am drága cicusom, Harry lenne kedved eljönni velem bulizni?
- Most? Hát persze, ez alap! De ugye este? Amúgy is ki tud neked ellenállni?
- Oh, hát van olyan is aki észre se vesz. Nem Harry, nem este megyünk bulizni pattanj és induljunk! Szerinted?- forgatom meg szemeimet. Hát igen én ellenállhatalan vagyok a jó kislányóságommal és a cuki pofimmal. Mondanám ezt, ha ezt így is gondolnám, és ha egoista lennék, úgy mint egyesek. Ne értsd félre, nem csak rád céloztam...viszont Fürtimürti a lábadra. A rohadt döge kisajátított! Szégyellje magát! Ugye tudod, hogy ezt a bűzt nem vakarod le magadról egykönnyen? De nézd a jó oldalát, nem fognak megtámadni a rajongok, fotósok és a lányok, de a hölgy macskák lehet.
- Oooohhh az anyádat Fürtimürt! Képes voltál kisajátítani  Büdös dög...ohhh de cuki vagy, rád nem lehet haragudni. Na gyere ide.- veszi fel a cicát majd elindul vele...aha csak valamit nem tud...majd megtudja. Harry mér a cicára két simogatást aztán a macska neki esik. Hát igen a gazdája egy alkoholista vadbarom és mellesleg férfi, ezért csak nálam képes nyugton maradni és dorombolni. Oda megyek Harryhez elveszem tőle a macsekot, kezemre fektetem, simogatom és láss csodát dorombol...
Konyhába vagyok éppen szendvics csinálok magam. A fiúk ebben a pillanatban lépnek be.
- Húgocskám, tudod, hogy szeretlek...- kezd bele a mondatába Niall.
- Bátyuskám akkor is elmegyek Harryvel.- mondom neki nyugodtan, normális hangerővel.- És csinálj magadnak szendvicset!- üvöltök rá.
Ha úgy kezdi, hogy "húgocskám, tudod, hogy szeretlek" akkor valamit akar, általában kaját és köztudott, hogy neki nem elég darab szendvics.
- Rendben.- válaszolja megszeppenve.
- Mi a tervetek mára?
- Mennyük állatkertbe!- javasolja egyszerre Harry és Niall.
- Ohhh, csak nem hiányoznak a rokonaitok? Felőlem mehetünk csak nehogy bent tartsanak titeket.
- Nyugi húgi, minket biztosan nem, maximum téged.- veregeti meg a vállam Niall.
- Ohhh, szóval így játszunk...- csapom tarkón a bátyám.
- Szóval, így?- csap vissza.
- Így hát!- én is vissza csaptam.
Futásnak eredek ami fölösleges , mert a célpontom nincs olyan messze. Harry  az. Vállára teszem kezeim, picit lábujjhegyre állok és egy puszit nyomok arcára. Tudom, hogy evvel nagyon kitudom idegelni.
- Kisasszony maga mit csinál? Mondtam magának valamit.
- Ohh, uram tudom én.- csapom ismételten tarkón.
- Ne szemtelenkedjen kisasszony, mert úgy tarkón vágom.
- Hát csak hajrá.- esélyt se hagyva neki tarkón ütöm.(természetesen nem annyira vadul, csak gyengéden ütögetjük egymást)
- Ohh, hogy az a...
- Ne hogy szidd az anyukámat, mert akkor a tidet is szidod.- öltöm ki rá a nyelvem.
- Na, most már fejezeték be!- szól ránk Liam.
- Igen is apuci. - válaszoljuk egyszerre a bátyusommal.
- Na gyerekek irány öltözni!
- Igen is anyuci.- válaszolja Niall, Harry, Zayn egyszerre.
Megforgatom szemem, majd a szobámba megyek. Bemászok a szekrénybe, hogy keresek valami hordhatót. Egy kék pánt nélküli topot választok, egy fehér rövidnadrággal és kék converse-vel. Magamra kapom, megfésülködök és már megyek is le. Már úgy 10 perce várok rájuk mikor felordítok.
- Ha 5 percen belül nem vagytok lent készen, akkor ne tudjátok meg mi lesz!